Hímzőgépek

A hímzőgépeket általában termelékenység és teherbírás alapján két nagy csoportra osztjuk: háztartási vagy ipari. (Bár 2000-től egy átmeneti géptípus is megjelent a piacon, amely a kettő között helyezkedik el.) Háztartási gépek pl. a Husqvarna, a Janome, a Bernina, a Pfaff vagy a Singer. A varrásban jártas hobby varrónőknek ismerősen csengenek az említett márkák.

A felsorolt gépek felépítésben, küllemben inkább varrógépre emlékeztetnek. Valójában ezek univerzális varró- és hímzőgépek. Olyan felturbózott, programozható varrógépek, amelyek egyszerre csak egy hímzést készítenek el.  Ezekkel a háztartási hímzőgépekkel egymás után készíthető el több ugyanolyan hímzés! Jellemzője ennek a géptípusnak: egy tűvel rendelkezik és egy felső szállal dolgozik, több szín használatánál kézzel át kell fűzni a cérnákat.  Segítik ezt automata tűbefűzővel, de ez nem jelenti azt, hogy magától befűzi a cérnát!
ALL IN ONE gépeknek is nevezik ezeket a megnövelt hímzőterülettel és varrási funkciókkal felvértezett masinákat.

További jellemzők:
- egyszerűen felhasználhatóak a háztartásban
- burkolatukra jellemző a műanyag, fémalkatrészek felhasználása minimális.
- komoly igénybevételnél az alkatrészek gyorsan kopnak
- nem termelékenyek, ipari termelésre, szériázásra alkalmatlanok.
- kicsi a súlyuk, a helyigényük.
- kezelésük könnyű és gyorsan elsajátítható

Néhány kép ezekről a típusokról:

Az ipari hímzőgépek további két csoportra bonthatók: fejes hímzőgépekre és az úgynevezett schiffli hímzőgépekre. Amíg az elsőre a vízszintes síkban történő hímzés, addig a másodikra a függőlegesen síkban történő hímzés a jellemző. További lényeges eltérés az alsó szál használata. A fejeseknél az alsó szál orsóra van tekercselve. A másiknál "csónakos" kivitelezésű az alsó szál. Az egyiknél a fejek száma, a másiknál a rapportok száma adja az egyszerre gyártott minták számát. (2010-től megjelent itt is egy átmeneti gép: a fejes típusú schiffli hímzőgép)

Ismert márkák a fejes hímzőgépek közül: Tajima (Japán), ZSK (Németország), Barudan (Japán),  SWF (Korea), Toyota, AMAYA, Brother, AEMCO, ... és még lehetne sorolni.
Tovább is csoportosíthatóak a fejes gépek: síkhímzőkre vagy szabadkaros kivitelűekre. Fejek számában, fejek távolságában, hímzőmező mélységében további csoportok képezhetőek az előbb említett két főcsoporton belül.
A fejes gépek percenkénti öltésszáma magas (kb.: 1000öltés/perc) és "gyors" átállás jellemzi a hímzett minták között.

A felhasznált alapanyagok nagy részben fémek, azonban így is eltérések mutatkoznak a gépek megbízhatóságában és teljesítményében. Innovációk, újítások több gépgyártónál is megfigyelhetőek, de ebben a Tajima az "úttörő". Speciális technikák pl. dupla flitterezés, nem körforgós alsó szál kivitelezése, forgófejes zsinórozás, stb… fűződik a cég nevéhez.

A "jegyzett" schiffli hímzőgépgyártók jóval kevesebben vannak: Hiraoka (Japán), Saurer (Svájc), LÄSSER (Svájc) -a többire a szót is kár vesztegetni! Ezeket a gépeket igazi ipari termelékenység jellemzi, ontják a meghímzett terméket. Speciális tű és csónakos alsó szál bobbin található ezen géptípuson. A hímzés ezáltal sokkal lazább, légiesebb, mint a fejes gépeken. Ilyen gépeken készülnek a csipkék, a hímzett függönyök. Azonban alacsony a gépek öltésszáma (kb.: 600öltés/perc) és lassú, nehézkes a minták közötti váltás.

Minden ipari gépekre jellemző a több tű és több felső szál használata és ezek automata váltása. A "síma" hímzés mellett megjelennek egyéb funkciók: pl. a "perzsázás"(chenille-zés), a zsinór - vagy a szalag fektetés, a flitterezés. Továbbá ezek kombinálása egy gépen belül. Méretben, súlyban is komoly eltérések vannak az egyes géptípusok között: az asztal nagyságútól, a csarnok méretűig!